A hangyák sokkal eredményesebb csapatmunkások, mint az emberek - Szabad Föld

Kép: Csak a hangyák és az emberek működnek együtt, hogy saját méretüknél jóval nagyobb terhet szállítsanak, Fotó: IamTK, Forrás: shutterstock

A hangyák rendkívül társas lények, ritkán találkozhatunk velük egyedül. Hasonlóan az emberekhez, akik szintén társasági lények, bár egyesek szívesen élvezik a magányos pillanatokat. Az a különleges képességük, hogy együtt képesek olyan terheket mozgatni, amelyek messze meghaladják a saját méretüket. Olef Feinerman, a Weizmann Tudományos Intézet kutatója és csapata izgalmas evolúciós versenyt szervezett, amelyben hangyák és emberek mérték össze erejüket: ki tudja jobban átjuttatni a nehéz tárgyakat egy labirintuson? Az eredmények meglepőek lettek, és a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikálták őket. A kutatás rávilágít a csoportos döntéshozatal fontosságára, valamint az együttműködés és az egyéni teljesítmény közötti különbségekre – számolt be erről az Origo.

A csapat egy izgalmas rejtvényt alkotott meg, melyet "zongoraköltöztetők rejtvénye" néven emlegetnek. Ez a szállítástervezés és robotika világából származó klasszikus számítástechnikai kihívás egy valóságbeli fordulatot kapott: a feladat egy szokatlan formájú tárgy, például egy zongora A pontból B pontba való szállítása, komplex környezeten keresztül. A résztvevők azonban nem zongorát kaptak, hanem egy nagy, T alakú objektumot, amelyet át kellett juttatniuk egy négyszögletes térben, mely három kamrára oszlik és két keskeny résből áll. A kutatók két különböző labirintust terveztek, amelyek csupán méretükben eltértek egymástól, hogy a kisebb labirintusok a hangyák, míg a nagyobbak az emberek számára legyenek megfelelőek. Ezzel a megoldással a különböző méretű csoportok számára is kihívást jelentettek a szállítási feladatok.

A Homo sapiens-t egy különleges versenytárs, a Paratrechina longicornis hangyafaj váltja ki. E hangyák nevüket a hosszú csápjaikról nyerték, de népszerű elnevezésük az "őrült hangyák", mivel hajlamosak kaotikusan rohangálni. Ezek a körülbelül 3 milliméteres fekete hangyák világszerte elterjedtek, de Izraelben különösen a tengerparti területeken és az ország déli részein találkozhatunk velük gyakran.

A hangyák 3 kombinációban oldották meg a feladatot: egy egyedülálló hangya, egy 7 hangyából álló kis csoport, és egy körülbelül 80 hangyából álló nagy csoport.

A feladatot három párhuzamos csoportban hajtották végre: volt egy egyedül dolgozó résztvevő, egy 6-9 fős kis csoport, valamint egy 26 fős nagy csoport. A résztvevőknek különleges kihívásokkal kellett szembenézniük, mivel bizonyos esetekben el kellett kerülniük a verbális és nonverbális kommunikációt. Ezen kívül műtős maszkot és napszemüveget viseltek, így eltakarták a szájukat és a szemüket. A feladat során csupán a fogantyúkat használhatták, hogy utánozzák a hangyák viselkedését. A fogantyúkban beépített mérőeszköz volt, amely pontosan nyomon követte, hogy az egyes résztvevők milyen mértékű húzóerőt alkalmaztak.

A kutatók számtalanszor megismételték a kísérlet minden egyes kombinációját, aztán aprólékosan elemezték a videókat és az összes adatot, miközben számítógépes szimulációkat és különböző fizikai modelleket alkalmaztak.

Nem meglepő, hogy az emberek kognitív képességeik révén jelentős előnyre tettek szert az olyan egyéni feladatok során, ahol a számítás és a stratégiai gondolkodás kulcsszerepet játszott. Ezáltal könnyedén felülmúlták a hangyák teljesítményét.

A hangyacsoportok kiszámított és stratégiai módon működtek együtt, mely során kollektív memóriájuk segítette őket abban, hogy egy bizonyos haladási irányban maradjanak és elkerüljék az ismételt hibákat. Az embereknek azonban nem sikerült jelentősen javítani a teljesítményükön, amikor csoportban dolgoztak. Amikor pedig a csoporttagok közötti kommunikációt a hangyákéhoz hasonlóra korlátozták, a teljesítményük még rosszabb volt az egyénekéhez képest.

Feinerman megállapítja, hogy a hangyakolónia lényegében egy családot alkot. A fészekben élő összes hangya testvéri kötelékben áll egymással, közös céljaik pedig szoros összetartást eredményeznek. Ez a közösség olyan együttműködést mutat, amely képes mérsékelni a versenyt. Éppen ezért időnként szuperorganizmusként emlegetik a hangyakolóniát, mint egy élő testet, amely számos együttműködő "sejtből" áll. Egy kísérlet során bebizonyították, hogy a hangyák csoportban okosabb döntéseket hoznak, hiszen az egészük értéke meghaladja az egyes részek összegét. Ezzel szemben az emberek esetében a csoportosulás nem növeli a kognitív képességeket. A közismert "tömeg bölcsessége", amely manapság a közösségi médiában népszerű, nem bizonyult relevánsnak a kísérlet eredményei alapján.