A gróf, aki bátor szóval állt ki a zsidótörvények ellen, végül a Gestapo kegyetlen keze által Mauthausen poklába került.

A Századvég folyóirat hat különböző szempontokat bemutató esettanulmányt publikált a második világháború alatti magyar ellenállásról, ezzel gazdagítva a témában folyó diskurzusokat.

Bartha Ákos a Századok legfrissebb számában, a "Magyar ellenállás a második világháború idején" című tematikus blokk bevezetőjében egy meglepő, első pillantásra sokkolónak tűnő állítást fogalmaz meg. Eszerint egy antiszemita politikus vagy akár egy nyilas pártszolgálatos is képes volt embermentőként cselekedni, ha a körülmények úgy hozták. E megállapítás, amelyet alapos tanulmányok támasztanak alá, új perspektívát kínál a történelem ezen sötét időszakának megértéséhez.

A történész, aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre monográfiájának szerzője, az idei évben megjelent "Ellenállók 1944-45" című portrélexikon társszerkesztőjeként úgy nyilatkozott, hogy a szerzők "nem mindig tudták tömören kifejezni a mondanivalójukat" a népszerű tudományos kiadvány korlátozott terjedelme miatt. Éppen ezért indokoltnak tűnt, hogy számos arcképet lábjegyzetelt szaktanulmány formájában is közzétegyenek.