2025-től véget érnek a különleges gazdasági övezetek, így új fejezet kezdődik a gazdasági tájban.

Jövő januártól nem az eddigi módszerrel veszik el a városoktól az adóbevételeket, ha a kormány törvénymódosítója a mostani formájában megy át a parlamenten.

Hónapok óta ígérgetik a kormánypárti politikai vezetők, hogy megszüntetik a különleges gazdasági övezetek fogalmát, és most végre valóban lépéseket tesznek ennek érdekében. Az Economx portál hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatban, amely 104 oldalon keresztül részletezi a javasolt törvénymódosításokat, szerepel a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó jogszabály módosítása – pontosabban, hogy gyakorlatilag az egész rendelkezés hatályát elveszíti.

Nem lehet azt állítani, hogy a teljes törvényt eltörlik, mivel néhány paragrafust megőriznek, amelyek nem csupán a különleges gazdasági övezetek helyzetét szabályozzák. Azonban a kormány által kijelölhető ilyen övezetek lehetőségét eltávolítják a jogszabályból. A javaslat indoklása világosan kifejti, hogy a tervezet "a különleges gazdasági övezet jogintézményét kiveszi a törvényi keretek közül".

A különleges gazdasági övezet azért adott okot sok kritikára, mert az ilyen helyeknek az iparűzési adóját a megyei önkormányzat kapta meg a város helyett, és pont olyan helyeken vezették be, ahol a városvezetés ellenzéki volt, a megye pedig fideszes többségű. A modellt elsőként Gödön próbálták ki 2020-ban, csakhogy azóta az ottani önkormányzatot visszavette a Fidesz, a megyei közgyűlés pedig ellenzéki többségűvé vált, úgyhogy az új gödi polgármester javasolta, hogy szüntessék meg a rendszert. Szintén ilyen övezetet jelöltek ki az ellenzéki irányítású Dunaújvárosban, és miután idén nyáron az ellenzék győzött ott, Pakson is.

De nem lélegezhetnek fel az ellenzéki önkormányzatok, ugyanis egy új rendszer garantálja, hogy ne hozzájuk kerüljön minden pénz: a "versenyképes járások program" elnevezésű terv lényege az, hogy amennyivel az iparűzési adó megnő jövőre az ideihez képest, azt a többletet - a Pénzügyminisztérium szerint nagyjából 65 milliárd forintot - a városok helyett a területfejlesztési alapba irányítják át, és onnan tudnak majd a járások pályázni a pénzre.